Királyi Régió Borászati Katalógusa
  
 BORÁSZATOK
 Badacsonyi borvidék
 Balatonfelvidéki borvidék
 Balatonfüred-csopaki borvidék
 Etyek-budai borvidék
 Móri borvidék
 Neszmélyi borvidék
 Somlói borvidék

 SZÁLLÁSHELYEK
 >> Apartmanok
 Fizetõ vendég szolgáltatás
 Fogadó, Motel, Panzió
 Hotel, Szálloda
 Ifjúsági szállás
 Kemping
 Kollégium
 Kulcsosház, Vendégház
 Turistaszállás
 Villapark, Szabadidõközpont
 
 VENDÉGLÁTÁS
 Borozó, Sörözõ
 Büfé, Falatozó, Bisztró
 Cukrászda, Fagyizó
 Diszkó, Bár
 Eszpresszó, Kávéház
 Étterem, Csárda, Vendéglõ
 Gyorsétkezés, Pizzéria
 Kaszinó, Játékterem
 Palacsintázó, Hamburgeres
 Rendezvényszervezés
 Sport, Szabadidõ központ
 Vendéglátóipari eszköz
 Vendéglátóipari zene
 
 LÁTNIVALÓK
 Múzeumok
 Skanzen
 
 KERESÉS
 
Aktuális cégjegyzék kategóriában:
Kulcsszó:
Település (irányítószám):
 
 TOP HÍREK
Regio Regia 164. lapszám
2024-07-04 17:05:57
Hungarikum lett a kocsi kocsi
2024-07-04 17:05:15
Választottunk
2024-07-04 17:04:27
Kitüntetések átadásával ünnepelték a Mérnöknapot
2024-07-04 17:03:57
Bővült a Neuzer gyára Esztergomban
2024-07-04 17:03:00
Hungarikum lett a kocsi kocsi

Július első hétvégéjén újra toljuk, vonszoljuk!
Hungarikum lett a kocsi kocsi

A hungarikumok gyűjteményébe került a kocsi kocsi, egy magyar eredetű közlekedési megoldás, mely már 500 évvel ezelőtt növelte a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát, és egyébként Komárom-Esztergom vármegyei érték is.

- A hungarikumok és a nemzeti értékek nem csupán az értékőrzés miatt fontosak számunkra. Ezek a sajátosan magyar jellegzetességek képviselnek minket, segítve a megmaradásunkat - mondta Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság ülésén, ahol három elemmel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, köztük a kocsi kocsival.
- Nagy öröm, hogy immár vármegyénk is büszkélkedhet hungarikummal - kommentálta a Hungarikum Bizottság ülésének döntését Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke, hozzátéve: A nemzetközileg is méltán híres szerkezet egyediségét mutatja, hogy a kocsi szót több európai nyelv is átvette, megörökítve vele a Komárom-Esztergom vármegyei település nevét.
A kocsi szó először 1493-ban szerepel magyar írásos emlékben (II. Ulászló számadáskönyvében, kochy alakban), első leírása 1518-ból (Freiherr Sigmund von Herbensteintől), ábrázolása 1568-ból (Jeremias Schemeltől) maradt ránk.
Bonfini említi, hogy Mátyás király is szívesen utazott ezen a parasztszekérből továbbfejlesztett, könnyű, gyors, finomabb kidolgozású járművön, miután 1485-ben Budából az éppen meghódított Bécsbe tette át székhelyét.

Az ekkor létesített első magyar kocsiposta pihenő- és etetőállomása Kocs volt. Bár a hagyomány sokáig Mátyást tartotta a kocsi feltalálójának, az adatok tanúsága szerint az utazószekeret Kocs község kézműves kisiparosai fejlesztették ki.
A kocsi nyugat-európai elterjedése a 15-16. századra tehető: elsőként a mai Olaszországban és Ausztriában, majd a Német-Római Birodalom egyéb országaiban, valamint a mai Spanyolországban és Franciaországban alkalmazták, a holland és flamand területekről pedig egészen a Brit-szigetekig terjedt.
Bizonyítja ezt a kocsi nevének európai elterjedése is: erre vezethető vissza többek között az angol coach, a francia coche, a német Kutsche, a spanyol coche, az olasz coccio, a szlovák koc, a cseh koczy.
A kocsi kocsi elterjedése azonban szorosan összefüggött a szintén magyar találmánynak tartott hintóéval, így ezek a szavak nem minden esetben jelentik ugyanazt a típusú közlekedési eszközt. A kocsinak a századok folyamán, a Kárpát-medence területén is számtalan típusa alakult ki, ezeknek nem egyszer külön nevet is adtak (pl. bricska, görbe oldalú kocsi, kőrösi kocsi stb.).

A XVI. század elején, a Buda-Bécs vonalon már rendes járatok és kocsi-állomások állottak fenn. Kocson a középkor végén kialakult közlekedésicentrum-jelleget a török háborúk időszaka felszámolta. S bár az útvonal jelentősége évszázadokon keresztül változatlan maradt, a vasutak kiépülésével a hagyományos szekeresség teljesen eltűnt.
Mint ismert, az 500 éve Kocson kifejlesztett jármű természetesen eredeti állapotában nem maradt fenn, azonban a leírások és korabeli ábrázolások alapján több replika is készült belőle, egyet a Közlekedési Múzeum is őriz.
Az eredeti kocsi egyfajta szekér volt, ami elsősorban viszonylag gyors, az addigi szekérnél kényelmesebb utazást tett lehetővé. Ez alapjaiban megváltoztatta az addigi szekeret, és elemei, technikai megoldásai a hagyományos parasztszekérben éltek tovább.
Július 5-6-án újra ünnepelhetjük ezt az igazán nagyszerű magyar találmányt, a Kocsitoló Fesztálon, a névadó Kocs község főútján szurkolhatunk azoknak a bátor csapatoknak, akik kézi erővel húzzák, vonszolják a történelmi járművet. A programról a cikk melletti plakátról értesülhetnek. A kocsiak természetesen idén is szeretettel várják az ideérkezőket!

Veér Károly

2024.07.04 17:05:15
 
Minden jog fenntartva!    *    www.regioregia.hu    *    www.kiralyiregio.hu